Nevet�k�ra
	Tizenkilencf�le nevet�s l�tezik, de ezek k�z�l csak egyetlenegy jelez val�di j�kedvet. Pedig kanadai kutat�k szerint a humoros emberekre m�g a szerelem is k�nnyebben r�tal�l.

<Nevett�l ezen? Milyen primit�v tr�fa! Vagy m�gis tetszett? A legfrissebb kutat�sok ugyanis azt bizony�tj�k, hogy a humoros emberek az �let minden ter�let�n jobban helyt�llnak, az intelligenciatesztekn�l orrhosszal vezetnek, az immunrendszer�k fittebb, ha betegek, kevesebb gy�gyszerre van sz�ks�g�k, �s a fel�p�l�s�k is r�videbb ideig tart. M�g a szerelem is k�nnyebben tal�l r�juk! Egy kanadai kutat�csoport bebizony�totta, hogy a humor sokkal er�sebben vonzza a m�sik nemet, mint egy feszes fen�k, a p�nz vagy a rang. Ezt az endorfinnak k�sz�nhetj�k, a nevet�skor felszabadul� boldogs�ghormonnak, ami �gy hat r�nk, mint a drog: nyugodtabbak, ugyanakkor felszabadultabbak lesz�nk. Hamis vagy val�di? De hogy egy mosoly val�ban boldogg� tesz-e t�ged, nos, ez att�l f�gg, hogyan nevetsz. Paul Eckman amerikai kutat� tizenkilenc k�l�nb�z� nevet�si m�dot t�rk�pezett fel. Azt �ll�tja: ezek k�z�l tizennyolc hamis, csup�n egy val�di. Kacagsz, ha a f�n�k�d viccel, nevet�ssel leplezed a kellemetlens�get, a bizonytalans�got, vagy egyszer�en az�rt mosolyogsz, hogy ne l�gj ki a t�rsas�gb�l. Minden mosolyra, nevet�sre, kacag�sra van teh�t �sszer� okod. Ezzel ellent�tben az igazi nevet�s spont�n, akaratlan folyamat. Arr�l ismerheted fel, hogy nem csup�n a sz�j sarka h�z�dik felfel�, hanem a szem k�r�li nevet�r�ncok is l�that�v� v�lnak. Gy�z a humor A vicc �s a cinizmus abb�l t�pl�lkozik, hogy egyfajta ellens�gk�pet hoz l�tre, teh�t ellent�tet sz�t. A humor ezzel szemben �sszek�t, mert az emberi oldalt helyezi el�t�rbe, azt emeli ki. A humoros emberek �ltal�ban meg�rt�bbek, kedvesebbek k�rnyezet�kkel. Kev�sb� er�szakosak: nem kioktatni akarnak, hanem tan�tani. Gy�rj az �r�mre! A nevet�st nem kell tanulni, a k�pess�ge vel�nk sz�letik. A kisgyermekek naponta ak�r �tsz�zszor is k�pesek nevetni, de bizonyos felm�r�sek szerint ezt egy �tlagos feln�tt m�r csak 6�8 alkalommal teszi, mert kinevelik bel�le a sz�lei, illetve a t�rsadalmi elv�r�sok. Stefan Klein biofizikus szerint a boldogs�g, az �r�m �s a humor viszont megtanulhat�, �s n�mi edz�ssel form�ban tarthat�. Ehhez csak annyi kell, hogy tudjunk saj�t magunkon is nevetni. Ez�ltal a tr�fa elvesz�ti g�tl�stalan �sszetev�j�t, �s megteremti a bizalom �s a meg�rt�s l�gk�r�t. Engedd be �jra a nevet�st az �letedbe. Ne vedd t�l komolyan �nmagad. Minden k�r�lm�nyek k�z�tt �rizd meg a humorodat, m�g akkor is, ha ez n�ha neh�znek t�nik. Ez�ltal a probl�m�idat is egyfajta t�vols�gtart�ssal szeml�lheted, �s akkor sokkal hamarabb, egyszer�bben tal�lod meg a megold�st vagy a kiutat. Nevet�s sz�mokban Egy nevet� ember kil�gz�si sebess�ge ak�r a 100 kilom�ter per �r�s sebess�get is k�pes el�rni. Hatvan m�sodpercnyi nevet�s eg�szs�gv�d� hat�sa megegyezik t�z perc fut�s vagy harminc perc laz�t� gyakorlat hat�konys�g�val. �tlag napi tizennyolc percet nevettek az emberek az 1950-es �vek v�g�n. Ma rosszabb a helyzet: a vid�ms�g napi hat percre reduk�l�dott. Az arc nyolcvan izma l�p m�k�d�sbe, amikor nevet�nk. A hamis mosolyt arr�l lehet felismerni, hogy a szemk�rny�k izmai nem mozognak. Tizenk�t h�napnak kell eltelnie, mire a kisgyermek meg�rti a k�r�l�tte kialakul� humoros szitu�ci�kat.