Nevetőkúra
|
|
|
Tizenkilencféle nevetés létezik, de ezek közül csak egyetlenegy jelez valódi jókedvet. Pedig kanadai kutatók szerint a humoros emberekre még a szerelem is könnyebben rátalál. | |
<Nevettél ezen? Milyen primitív tréfa! Vagy mégis tetszett?
A legfrissebb kutatások ugyanis azt bizonyítják, hogy a humoros emberek az élet minden területén jobban helytállnak, az intelligenciateszteknél orrhosszal vezetnek, az immunrendszerük fittebb, ha betegek, kevesebb gyógyszerre van szükségük, és a felépülésük is rövidebb ideig tart. Még a szerelem is könnyebben talál rájuk! Egy kanadai kutatócsoport bebizonyította, hogy a humor sokkal erősebben vonzza a másik nemet, mint egy feszes fenék, a pénz vagy a rang. Ezt az endorfinnak köszönhetjük, a nevetéskor felszabaduló boldogsághormonnak, ami úgy hat ránk, mint a drog: nyugodtabbak, ugyanakkor felszabadultabbak leszünk.
Hamis vagy valódi?
De hogy egy mosoly valóban boldoggá tesz-e téged, nos, ez attól függ, hogyan nevetsz. Paul Eckman amerikai kutató tizenkilenc különböző nevetési módot térképezett fel. Azt állítja: ezek közül tizennyolc hamis, csupán egy valódi. Kacagsz, ha a főnököd viccel, nevetéssel leplezed a kellemetlenséget, a bizonytalanságot, vagy egyszerűen azért mosolyogsz, hogy ne lógj ki a társaságból. Minden mosolyra, nevetésre, kacagásra van tehát ésszerű okod. Ezzel ellentétben az igazi nevetés spontán, akaratlan folyamat. Arról ismerheted fel, hogy nem csupán a száj sarka húzódik felfelé, hanem a szem körüli nevetőráncok is láthatóvá válnak.
Győz a humor
A vicc és a cinizmus abból táplálkozik, hogy egyfajta ellenségképet hoz létre, tehát ellentétet szít. A humor ezzel szemben összeköt, mert az emberi oldalt helyezi előtérbe, azt emeli ki. A humoros emberek általában megértőbbek, kedvesebbek környezetükkel. Kevésbé erőszakosak: nem kioktatni akarnak, hanem tanítani.
Gyúrj az örömre!
A nevetést nem kell tanulni, a képessége velünk születik. A kisgyermekek naponta akár ötszázszor is képesek nevetni, de bizonyos felmérések szerint ezt egy átlagos felnőtt már csak 6–8 alkalommal teszi, mert kinevelik belőle a szülei, illetve a társadalmi elvárások.
Stefan Klein biofizikus szerint a boldogság, az öröm és a humor viszont megtanulható, és némi edzéssel formában tartható. Ehhez csak annyi kell, hogy tudjunk saját magunkon is nevetni. Ezáltal a tréfa elveszíti gátlástalan összetevőjét, és megteremti a bizalom és a megértés légkörét. Engedd be újra a nevetést az életedbe. Ne vedd túl komolyan önmagad. Minden körülmények között őrizd meg a humorodat, még akkor is, ha ez néha nehéznek tűnik. Ezáltal a problémáidat is egyfajta távolságtartással szemlélheted, és akkor sokkal hamarabb, egyszerűbben találod meg a megoldást vagy a kiutat.
Nevetés számokban
Egy nevető ember kilégzési sebessége akár a 100 kilométer per órás sebességet is képes elérni.
Hatvan másodpercnyi nevetés egészségvédő hatása megegyezik tíz perc futás vagy harminc perc lazító gyakorlat hatékonyságával.
Átlag napi tizennyolc percet nevettek az emberek az 1950-es évek végén. Ma rosszabb a helyzet: a vidámság napi hat percre redukálódott.
Az arc nyolcvan izma lép működésbe, amikor nevetünk. A hamis mosolyt arról lehet felismerni, hogy a szemkörnyék izmai nem mozognak.
Tizenkét hónapnak kell eltelnie, mire a kisgyermek megérti a körülötte kialakuló humoros szituációkat. | |