8 dolog, amit a g�r�gdinny�r�l tudni �rdemes
	Nev�vel ellent�tben �shaz�ja valahol Afrik�ban keresend� e k�l�nleges z�lds�gf�l�nek, mely a ny�ri forr�s�gban h�ti szervezetedet.

1. B�r mi, eur�paiak csak a k�z�pkorban ismert�k meg, az egyiptomi piramisokban sz�mtalan dinny�re utal� rajzot tal�ltak a tud�sok. Haz�nkba g�r�g k�zvet�t�ssel �rkezett, azonban m�ra mi lett�nk az �reg kontinens legnagyobb dinnyetermeszt� vid�ke. 2. 95%-a v�z, a fennmarad� t�meg nagy r�sze is rost. Ennek ellen�re igen �rt�kes eledel, hiszen b�ven tal�lni benne A-, B1-, B2- �s C-vitamint, b�ta-karotint, cinket, magn�ziumot �s vasat. Szel�ntartalma antioxid�nsk�nt harcol a k�rnyezet k�ros hat�saival szemben. 3. Tudtad? Az olaszorsz�gi Firenz�ben minden augusztusban hatalmas dinnye-fesztiv�lt rendeznek a szak�csok v�d�szentje, San Lorenzo tisztelet�re. 4. M�regtelen�ts dinny�vel! A magas v�ztartalom �s a rostok szinte �tmoss�k a gyomrot, v�zhajt� hat�sa pedig meggyors�tja a k�ros anyagok t�voz�s�t. 5. Unod a dinny�t? Fogyaszd fet�val! V�gj kock�kra 40 dkg kimagozott g�r�gdinny�t �s 20 dkg feta sajtot. Sz�rd �ket p�ros�val v�ltogatva fogpiszk�l�ra, sz�rd meg kev�s frissen �r�lt borssal, csipetnyi chilivel, �s spriccelj r� n�mi ol�vaolajat! 6. B�rmennyit ehetsz bel�le, hiszen 10 dkg dinnye mind�ssze 29 kal�ria, �s csak 0,5 gramm feh�rje van benne. Ide�lis egy b�jti naphoz is, mert a szervezet vitamin- �s �sv�nyianyag-sz�ks�glet�t majdnem teljes eg�sz�ben biztos�tja. 7. Az �si k�nai gy�gy�szatban az eg�szs�g alapfelt�tele az egyens�ly, amelynek r�sze a jin �s a jang, azaz a k�t er�, melyet n�ies �s f�rfias energi�nak is szok�s nevezni. Ezen elv alapj�n t�pl�l�kaink is besorolhat�k e k�t kateg�ri�ba. El�bbiek h�tik, ut�bbiak meleg�tik a szervezetet. A dinny�n k�v�l jin t�pus� pl. a tofu, a padlizs�n, a petrezselyem �s az uborka is. 8. B�r a v�gatlan g�r�gdinnye 2-3 h�tig is el�ll h�v�s helyen, t�p�rt�ke napr�l napra cs�kken. 7 fok alatt sem szabad t�rolni, ez�rt ne tedd a h�t�szekr�ny leghidegebb polc�ra, vagyis a m�lyh�t�rekesz k�rny�k�re.